Isten hozta a Tarjáni Plébánia honlapján!

  •  2023.05.05. 16:04

Tarján, 2023. július 3-7. Hétfőtől péntekig, naponta 8-tól 16 óráig, 1-8. osztályos hittanos gyermekeknek.

A Tarjáni Krisztus Király Plébánia tulajdonában lévő temető területén belül került kialakításra
a 115 méter hosszú és 2,60 méter széles járda.
A járdát kerti szegély határolja.

A beruházás összértéke: 4.991.125,- Forint.

Részletek Tarján Község Önkormányzata honlapján.
Új közlekedési útvonalak építése a tarjáni temetőben imageÚj közlekedési útvonalak építése a tarjáni temetőben image
07Apr

Alább olvasható a Tarjáni Plébánia aktuális miserendje és a heti plébániai események.

Ápr. 11. csütörtök
Szent Szaniszló püspök és vértanú
18.00 Szentmise
Ápr. 13. szombat16.00 Pál Gabriella múzeumigazgató, régész vetítéses előadása az Anna-kép/Annabild kutatási eredményeiről a plébánián, a jelenlévők kérdéseinek megválaszolása
Ápr. 14. vasárnapHúsvét 3. vas.
9.00 Német szentmise
Díszítő-takarító csoport-

Állandó szentmise alkalmak:

Nyári időszámításcsütörtök
vasárnap
18.00
9.00
Téli időszámításcsütörtök
vasárnap
17.30
9.00

A hónap 2. vasárnapján NÉMET NYELVŰ szentmise.

Tisztelt Látogató! Kedves Testvér!

Isten hozta a Tarjáni Plébánia megújult arculatú honlapján! Úgy gondolom, hogy ha 2000 évvel ezelőtt lett volna internet, akkor talán Szent Pál, a nemzetek apostola is élt volna ezzel az eszközzel. Szent Pál apostol ezt írta Timóteusnak, az efezusi egyház püspökének: „ Hirdesd az evangéliumot, állj vele elő, akár alkalmas, akár alkalmatlan! Érvelj, ints, buzdíts nagy türelemmel és hozzáértéssel! „
(2 Tim 4, 2)
Remélem, hogy honlapunk látogatása megkönnyíti a kapcsolatot plébániánkkal, segíti az evangelizálást, a lelki megújulást és a rátalálást Istenre, aki maga a Szeretet!

Szeretettel: Szabó Zoltán atya
Plébánosi köszöntő image
Plébániánk története imagePlébániánk története imagePlébániánk története image
Tarjánban a római katolikus svábok 1737-es letelepedését követően, 1756-ban alapíttatott meg a plébánia, amelynek első lelkipásztora Johann Georg Koller volt. Az egyházközség anyakönyvei is ekkortól datálódnak.
A barokk stílusú katolikus templomot Esterházy József kegyúr építtette 1779 és 1783 között, Fellner Jakab terve alapján. Fellner halála után a torony és főhomlokzat építése Gött Antal új elképzelései szerint folytatódott. Jelenlegi formáját 1863-ban nyerte el. A csehsüveg boltozatú, egyhajós, egyenes szentély-záródású műemlék templom belső tere 455 m2. A hajó és a szentély együttes hossza 35 méter, szélessége 11 méter. Legrégebbi berendezési tárgyai (oltár, szószék, gyóntatószék) késő barokk és historizáló stílusban készültek. A hajó bejárati oldalán pillérekre támaszkodó, mellvédes karzaton áll az 1797-ben, feltételezhetően Luber Xavér Ferenc által épített barokk műemlék orgona. A hajó boltíveinek szekkói a XX. század közepén született alkotások.
A 37 méter magas toronyban három harang lakik. Az I. világégés beszolgáltatásai után valamennyi a kor legnevesebb magyar mestere, Szlezák László műhelyében készült. A kicsit (30 kg, 39,5 cm) 1926-ban Jézus szent nevében Szt. Ferenc és Szt. Barbara, a középsőt (ca. 131 kg, 61,5 cm) Szt. Flórián és Szt. Vendel, és az ugyancsak 1930-ban elkészült nagyharangot (ca. 391 kg, 92 cm) Szűz Mária tiszteletére öntötték.
Az Isten házát az évszázadok során többször fel kellett újítani. Így 1945-ben is, amikor két bomba okozott benne komoly károkat. Az utóbbi 20 évben jelentős belső és külső renoválások történtek: 1989-ben a padok cseréje, 1998-ban a belső festés, 2003-ban a toronysisak renoválása, 2007-ben a teljes külső felújítás és 2008-ban a templom előtti és körüli díszburkolat kiépítése.
Templomunk védőszentje a sárkányölő, a gonoszt legyőző Szent György vértanú. Kiemelt ünnepeink a tavaszi Szent György-napi és a toronyszentelésnek emléket állító, őszi templombúcsúk.
A tarjáni Római Katolikus Plébánia az Esztergom-Budapest Főegyházmegye Bajóti Espereskerületéhez tartozik. Fíliája 1997-től Tornyópuszta. Oldallagosan ellátja a héregi plébániát 1970 óta, a tardosi plébániát pedig 2007 óta.

„Vivos voco, mortuos plango, fulgura frango - az élőket hívom, a halottakat elsiratom, a villámokat megtöröm” - tartja a régi latin mondás. 

A tarjáni római katolikus templom 37 méter magasan lévő tornyában 3 harang lakik, amelyek elektromos vezérléssel működnek.

Nagyharang: 391 kg, 92 cm átmérőjű, Szlezák László öntötte 1930-ban a Szűzanya tiszteletére. 

Középső harang: 131 kg, 61,5 cm átmérőjű, Szlezák László öntötte 1926-ban Szent Flórián és Szent Vendel tiszteletére. 

Lélekharang: 30 kg, 39,5 cm Szlezák László öntötte 1926-ban Szent Ferenc és Szent Barbara tiszteletére. 

Rendszeres harangozási időpontok: reggel 5 órakor, délben, este 8 órakor, péntek du. 3 órakor. Vasárnaponként: 8 órakor, fél 9-kor és 9 órakor. Hétköznap: nyári időszámításban este fél 6-kor és 6 órakor, téli időszámításban este 5-kor és fél 6-kor. 

A harangszó imára hív, ezek a napszaki „Úrangyala” harangozások. A középkorban a pápák elrendelték, hogy a hívek a harang szavára reggel, délben és este 3 Üdvözlégy imát mondjanak el. Ezt a ferencesek később önálló imává bővítették, ez az Úrangyala. Azóta kötelező minden katolikus templomban a hajnali, déli és esti harangozás. Ébredéskor kérjük Isten áldását a napunkra, délben munkánk során megpihenünk és további erőért fohászkodunk,  este pedig hálát adunk a kapott kegyelmekért.

Nagyharang

Nagyharang

Nagyharang

Nagyharang

Középső harang

Középső harang

Lélekharang

Lélekharang

Felső a lélekharang, alul a középső harang

Látkép a toronyból

Látkép a toronyból

Látkép a toronyból

Látkép a toronyból

Fotók: Szantner Kristóf

Koller János1756-1762
Légrádi Ferenc1762-1807
Viturka György1807-1810
Balázsy Ferenc1810-1814
Szentiványi József1814-1850
Drágffy Ferdinánd1850-1879
Tocsek János1879-1904
Pálmai János1904-1914
Niedermann József1914-1937
Lezsánszky József1937-1947
Fütty Imre1947-1948
Szabó Lajos1948-1957
Erdőssy Béla1957-1960
Kormos Ottó1960-1968
Miklósi László1968-1971
Parádi Gyula1971-1976
Juhász László1976-1983
Vendrey Gábor1983-1989
Varga Lajos1989-1998
Szabó Zoltán1998-

(Forrás: Magy. Kat. Lex., XIII. köt.) 

Plébániánk logója imagePlébániánk logója image
A pajzs alakzatot középen kettős kereszt osztja négy részre. Metszéspontjában, kör alakban a templom látható, hátterében zöld halmokkal, jelezve, hogy a település dombokkal határolt. A templomtól kifelé nyúló sugaraknak a jelentése egy részt a meghívásra utal: a templom mindnyájunk lelki otthona, amely összegyűjti Isten népét. Más részt küldetést közvetít, hiszen a templomból kegyelmi sugarak áradnak rajtunk keresztül a falunkra, a világra.
A felső jobb és bal oldali mezőben a kék ég, míg az alsó két mezőben a védőszentek kaptak helyet: jobb oldalon Krisztus Király, baloldalon Szent György vértanú. A pajzs felett olvasható felirat: ANNO DOMINI 1756 (Az Úr 1756. évében) felirat a plébánia alapításának idejét határozza meg, a Tarjáni Plébánia felirat pedig a plébánia nevének rövidebb változata. (Hosszabb elnevezés: Krisztus Király és Szent György Plébánia)
01

1. csoport

Andrássy Katalin, Godó Zoltánné (Franciska), Jelli Jánosné (Klári), Jóbiné Andrássy Erzsébet, Stréhli Györgyné (Margit)

02

2. csoport

Flenderné Kern Ildikó, Gellért Judit, Goldschmidt Mariann, Harmath Erzsébet, Riesing Istvánné (Marika), Stark Ferencné (Nelli)

03

3. csoport

Almási Ferencné (Margit), Hoffmann Nándorné (Ildi), Léber Györgyné (Mari), Marx Ernőné (Erzsi), Marx Viktória, Rieth Jánosné (Anna), Werli Andrásné (Ági), Werli Ágnes

04

4. csoport

Gröschl Józsefné (Marika), Huj Mária, Káhn Andrásné (Ani), Marx Józsefné (Náncsi), Rajna Imréné (Mária) Toma Istvánné (Éva)

05

5. csoport

Árendásné Huj Katalin, Bauerndisztl Jánosné (Mária), Endresz Ádámné (Teri), Káhn Györgyné (Mária), Kun Zsigmondné (Évi), Lipták Józsefné (Teri)

06

6. csoport

Bakos Vilmosné (Andrea), Berendi Mária, Gröschlné Reiner Ági, Kirschner Zoltánné (Teri), Stein Ferencné (Teri), Szatai Józsefné (Mária)

07

7. csoport

Árendás Sándorné (Ildi), Fuchs Andrásné (Kati), Fuchs Nándorné (Rózsi), Huj Mihályné (Mária), Klauzenberger Mártonné (Marika), Palatin Imréné (Ilonka), Speier Andrásné (Kati)

08

8. csoport

Glász Erzsébet, Gröschl Béláné (Marika), Krancz Györgyné (Márti), Mózer Józsefné (Erzsi), Pilczinger Ferencné (Nusi), Pratz Krisztina

09

Terítő felelősök

Godó Zoltánné (Fáni), Gröschlné Reiner Ági, Huj Mihályné (Mária), Kirschner Zoltánné (Teri), Lipták Józsefné (Teri), Stréhli Györgyné (Margit), Szatai Józsefné (Mária)

  • A PLÉBÁNIA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK VEZETŐI

  • GAZDASÁGI MUNKACSOPORT

  • LELKIPÁSZTORI BIZOTTSÁG

  • PÓTTAGOK

Főministráns

Stréhli György

Lányok

De Santa-Maria Írisz, Flender Anna, Jóbi Kata, Krancz Borka, Lukács Diána, Mikhel Nóra, Moravcsik Hanna, Pál Noémi, Prech Luca, Riffer Emma, Péter Andrea, Péter Mária, Péter Melinda, Tóvárosi Leila

Fiúk

Flender Péter, Krancz Barna, Reiner Levente, Riffer Filip, Toma Attila, Uttó Patrik, Uttó Péter

Szent György imacsoport image
Zoltán atya azt szokta mondani, hogy mindig van kiért és van miért imádkozni. Az imát végezhetjük otthonainkban, családban és nagyobb közösségben is. A közös imádságnak hatványozott az ereje, és közösségformáló, megtartó funkcióval rendelkezik. Az utcán, boltban, jártunkban-keltünkben ismerőseink, barátaink többször kértek már minket, hogy imádkozzunk valakiért, aki beteg, aki bajban van vagy egyszerűen egy állapot, egy helyzet feloldásáért, amelytől szabadulni szeretnének.
Ahhoz, hogy az imacsoportnak megtartó ereje legyen, szükség van arra, hogy a hívek bekapcsolódjanak.
Olyan imacsoportot hoztunk létre, amelyhez a mindennapokban elfoglalt családapa, családanya, a sok tanulnivalóval, szakkörökkel, edzésekkel rendelkező gyermekek éppúgy csatlakozhatnak, mint az idősebbek.
Legyünk HÍD a halandó ember és a Mindenható Isten között!
Aki szeretne imaszándékot kérni, írja meg nekünk: imaszándék megadása
Az imaszándék leadható még személyesen a szentmiséken is Goldschmidt Évánál.
A csoporthoz való csatlakozás itt lehetséges: csatlakozom az imacsoporthoz 
Amikor újabb imaszándék érkezik, a csoport tagjai megkapják az elérhetőségükön.

Szent György vértanú imádságát a legnagyobb magyar legendagyűjtemény, az Érdy kódex őrzi. Részlet belőle: „És valaki valamit tud kérni az én nevemben minden kérelme beteljesíttessék minden kétség nélkül. Amen.” (Érdy kódex)
Szent György iránti tiszteletünk és benne való bizodalmunk jeléül bátran helyezzük kérésünket Isten elé.
Az imacsoport tagjai naponta imádkozzanak a kért szándékért/szándékokért az alábbi imákkal akár a reggeli vagy az esti imájukat kiegészítve:

Szent György bátor lovag,
oltalmunk biztos záloga,
a hit legfőbb harcosa,
kétségek közt ne hagyj!
Járj közben értünk az Úrnál,
hallgasd meg kérő imánk,
hitünk pajzsát ragyogtasd ránk,
mintha szívünk perzselő tüze volnál.
Aki a gonosz ellen harcoltál,
engedd, hogy példád nyomán
a hit pajzsával lábaid útján
községünknek támaszul szolgálj! Ámen.


Mindenható Istenünk, aki Szent György vértanút a hit harcosául, Tarján község védőszentjéül rendelted, hozzá hasonló erővel, bizonyossággal… (ide helyettesítjük be az imaszándékot/szándékokat)
- gyógyuljon meg…
- mentsd meg a bajtól…
- adj nekik békés együttélést…
stb.

… Ámen.


Az adott szándékért való imát addig végezzük, amíg egy újabb imaszándék érkezik!

 

 

A Tarjáni Plébánia tervezett programjai 2024-ben

I.30.Ökumenikus imaóra, ref. templom, Tarján
II.11.Nyomd a sétát! plébániai állomás
14.Hamvazószerda
III.17.Regionális keresztút Péliföldszentkereszten
23.Temetői rendrakás
24.Virágvasárnap, keresztút a kálvárián
31.Húsvét
IV.
Bibliai szépolvasó verseny
28.Búcsú
V.12.Elsőáldozás
19.Pünkösd, Főzőverseny
20.Pünkösdhétfő – Máriaremete karizmák ünnepe
26.Magyar Hősök Vasárnapja
VI.2.Úrnapja
23.Tanévzáró szentmise (Te Deum)
VII.8-12.Napközis hittantábor ("Tekintetem a hegyek felé emelem…")
19-20.Éjszaka a Somlyón
26.Hajnali imádság az Annaképnél???? (ha még ott lesz a sírkő)
28.Nagyszülők szentmiséje, utazók és autósok Szent Kristóf-napi áldása
VIII.20.Szent István király főünnepe, az új kenyér megáldása, keresztút a kálvárián
IX.1.XVI. Jubiláns házasok szentmiséje
7.Hívd meg a papodat egy sörre kihívás
8.Veni Sancte (tanévnyitó mise)
X.3. Rózsafüzér imádsággal egybekötött vendéglátás (takarítók, rózsafüz. társ. tagok)
6.Idősek és betegek szentmiséje
8.Magyarok Nagyasszonya ünnepe a Bachmann-Stréhli pincénél
12.Plébánia-testületi kirándulás Tihanyba
17.Szentmise Boldog IV. Károly tiszteletére
27.Őszi templombúcsú
XI.1.Mindenszentek főünnepe: ünnepi szentmise, szertartás a temetőben, sírmegáldás
2.Halottak napja
24.Szent Erzsébet kenyéráldás
XII.1.Kiállítás adventben
8.Érkezik a Mikulás, adventi kézműves
25.Karácsony
31.Év végi hálaadás
2008 óta ível át községünkön a Szent Jakab Zarándokút magyarországi szakasza. Azóta az évenkénti nyári zarándokcsoportokon kívül sok egyéni zarándokot is fogadott Tarján.
Az utat választók a második szakaszban Zsámbékról érkeznek Tarjánba, majd a harmadik napon folytatják útjukat Tatára.
Részleteket és mindent, amit a zarándoklatról tudni érdemes a zarándokút honlapján olvashatunk.
2. szakasz: Zsámbék-Tarján
3. szakasz: Tarján-Baj-Tata
A Tarjánba érkezőket zarándokpecsét várja a templom előterében. Szükség esetén pecsét kérhető Zoltán atyától is. (34/372-686; tarjani.plebania@gmail.com)
  • Tarján, Rákóczi Ferenc u. 12, 2831 Magyarország

Über unsere Kirche

Vor der Ansiedlung der Deutschen in Tarian lebten hier nur einige reformierte ungarische Familien. Bis zur Gründung einer eigenen Pfarrei wurden die deutschen Katholiken von der Héreger Pfarrei betreut. Die römisch-katholische Pfarrei wurde 1756 gegründet. Der erste Pfarrer hieß Johann Georg Koller.

Die Kirche ließder Großgrundbesitzer Josef Esterházy zwischen 1779 und 1783 nach den Plänen von Jakob Fellner im Barockstil bauen. Nach dem Tod von Fellner beendete Anton Gött die Hauptfassade nach seiner eigenen Vorstellung. Vor der Kirche gab es nur einen Glockenstuhl. Der Kirchturm wurde erst am 25. Oktober 1863fertiggestellt. 

Das Baudenkmal hat eine innere Grundfläche von 455 m2 und besteht aus einem Schiff mit einem speziellen Rundgewölbe und einem geschlossenen Linearchor. Die ältesten Innenausstattungen (Altar, Kanzel und Beichtstuhl) wurden im barocken und klassizistischen Stil angefertigt. Der von Pfeilern gestützte Brüstungschor befindet sich im hinteren Teil, über dem Haupteingang, wo auch das barocke Kunstwerk, die Orgel zu finden ist, die wahrscheinlich von Franz Xaver Luber 1797 gebaut wurde. Die Wand-malerei der Gewölbe ist schon ein Werk des 20. Jahrhunderts. Sie wurde öfters – dem Zeitgeist entsprechend – neu gestaltet. 1816 wurde hinter dem Altar das 1,75 m mal 3,40 m große Gemälde vom Heiligen Georg, dem Drachentöter angebracht. Es ist ein Werk von Josef August Schoefft aus Pest. Das in die Jahre gekommene Kunstwerk ließ Johann Iseli 1998 restaurieren. Nachdem es eine Zeit lang – in den letzten Jahrzehnten des 20. Jahrhunderts – einem modernen Wandgemälde weichen musste, hängt es seit seiner Restaurierung wieder an seinem ursprünglichen Platz über dem Hauptaltar (siehe Foto links). Das beinahe 200 Jahre alte Gemälde ist die wertvollste Sehenswürdigkeit der Gemeinde.

Die Außentür der Sakristei ziert seit Mitte der 1990er Jahre ein Holzrelief mit dem Drachen tötenden Heiligen Georg (siehe Bild unten). Geschnitzt wurde das Relief von dem Tarianer Tischlermeister und einem Kollegen.Das Gotteshaus musste in den letzten Jahrhunderten öfters renoviert werden, so auch im Jahre 1945, nachdem zwei Bomben schlimmen Schaden verursachten.

In den letzten 20 Jahren wurden große Außen- und Innenrestaurierungsarbeiten vorgenommen: 1989 der Austausch der Bänke, 1998 die innere Sanierung, 2003 die Renovierung der Turmkuppel (Foto), 2007 die äußere Sanierung und 2008 die Zierpflasterung um die Kirche. 

Der Kirchturm 2008 Im 37 Meter hohen Turm befinden sich drei Glocken. Nach den Ablieferungen im Ersten Weltkrieg wurden alle drei in der Werkstatt des berühmtesten ungarischen Meisters jener Zeit, von László Slezák gegossen. Die kleinste Glocke (Totenglocke oder Zinkglöckel genannt) (100 Pfund, 40 cm) wurde 1926 im heiligen Namen Jesus’ dem Heiligen Franz und der Heiligen Barbara, die mittlere Glocke (300 Pfund, 60 cm) dem Heiligen Florian und dem Heiligen Wendelin und die größte Glocke (1400 Pfund, 92 cm) im Jahre 1930 der Jungfrau Maria geweiht. Während des Zweiten Weltkrieges wurde die größte Glocke wieder für militärische Zwecke enteignet.

Der Schutzpatron unserer Kirche ist der Drachen tötende Heilige Georg, der Märtyrer, der das Böse besiegt. Jedes Jahr wird ihm zu Ehren im Frühling der Georgitag (der Frühjahrskiritog) gefeiert. Am letzten Oktobersonntag wird das Herbstkirchweihfest begangen, wobei an die Turmweihung erinnert wird.
(Fotos von A. Tressel, 2010)

Die römisch-katholische Pfarrei wurde 1756 gegründet, nachdem sich die Schwaben im Jahre 1737 niederließen. Der erste Pfarrer hieß Johann Georg Koller.

Die Kirche wurde vom Patronatsherrn Josef Esterházy zwischen 1779 und 1783 nach den Plänen von Jakab Fellner im Barockstil erbaut. Nach dem Tod von Fellner beendete Antal Gött den Turm und die Hauptfassade nach seiner eigenen Vorstellung. 1863 erreichte die Kirche ihre heutige Form und Gestaltung. Das Kunstdenkmal hat einen inneren Raum von 455m2 und besteht aus einem Schiff mit seinem speziellen Rundgewölbe und dem geschlossenen Linearchor. Die ältesten Einrichtungen (der Altar, die Kanzel und der Beichtstuhl) wurden im barocken und archaischen Stil angefertigt. Der von Pfeilern gestützte Brüstungschor befindet sich an der Seite des Eingangs, wo auch das barocke Kunstdenkmal, die Orgel zu finden ist, die wahrscheinlich von Franz Xaver Luber 1797 gebaut wurde. Die Wandmalerei der Gewölbe ist schon ein Werk des 20. Jahrhunderts.Im 37 Meter hohen Turm befinden sich drei Glocken. Nach den Ablieferungen im Ersten Weltkrieg wurden alle drei in der Werkstatt des berühmtesten ungarischen Meisters jener Zeit, von László Slezák gegossen. Die kleinste Glocke (100 Pfund, 40 cm) wurde 1926 im heiligen Namen Jesus’ dem Heiligen Franz und der Heiligen Barbara, die mittlere Glocke (300 Pfund, 60 cm) dem Heiligen Florian und dem Heiligen Wendelin, und die größte Glocke (1400 Pfund, 92 cm) im Jahre 1930 der Jungfrau Maria geweiht.Das Haus Gottes musste in den letzten Jahrhunderten öfters renoviert werden, so auch im Jahre 1945, nachdem zwei Bomben schlimmen Schaden verursachten. In den letzten 20 Jahren wurden große Außen- und Innenrestaurierungsarbeiten vorgenommen: 1989 der Austausch der Bänke, 1998 die innere Sanierung, 2003 die Renovierung der Turmkuppel, 2007 die äußere Sanierung und 2008 die Zierpflasterung um die Kirche.Der Schutzpatron unserer Kirche ist der Drachentöter, der heilige Georg, der Märtyrer, der das Böse besiegt. Jedes Jahr wird zu seiner Ehre im Frühling der Heilige Georgtag gefeiert, und im Herbst das Kirmesfest, wobei an die Turmweihung erinnert wird.

Die Geschichte vom Heiligen Georg
(Namenstag am 24. April)

Dieser hohe Offizier im römischen Heer stammte der Überlieferung nach aus Kappadozien (östliche Türkei). Unter Diokletian erlitt er um 305 für seinen Glauben den Martyrertod.
Bereits im 5. Jahrhundert begann die kultische Verehrung des zum Symbol christlicher Tapferkeit gewordenen Heiligen. Ihm zu Ehren wurden zahlreicher Gotteshäuser errichtet. Die griechische Kirche zählt ihn zu den großen Soldatenheiligen und bezeichnet ihn wegen der Qualen, die er erdulden musste, als Erzmartyrer. Um das Leben und Sterben des Heiligen ranken sich unzählige Legenden. Die populärste Legende, der Kampf Georgs mit dem Drachen, entstand erst im 11-12. Jahrhundert und erhielt insbesondere durch die Kreuzritter ihre bis ins 19. Jahrhundert dominierende Bedeutung.
In einem See, vor den Toren der Stadt Silena in Lybien, hauste ein schrecklicher Drache. Er kam, wenn er hunger hatte, oft bis vor die Mauern der der Stadt und verpestete die Luft mit seinem Gifthauch, so dass viele starben. Um diese Plage abzuwenden, beschlossen die Einwohner, den Wurm täglich mit zwei Schafen, die sie an den See legten, zu füttern. Als es im weiten Umkreis kaum noch Schafe gab, begannen die Menschen zu überlegen, wie sie den Wurm jetzt sättigen könnten. Sie kamen überein, dem Untier täglich einen Menschen und ein Schaf zu opfern. Das Los sollte entscheiden, welcher Mensch, Mann oder Frau arm oder reich, das Opfer sein sollte. Eines Tages fiel das Los auch auf des Königs Tochter. Da weinte der König und bat das Volk um Erbarmen. Er versprach ihm Silber und Gold und die Hälfte seines Königsreiches, wenn sie seine Tochter verschonen. Das erzürnte die Menschen und sie sprachen zum König: „Wir mussten alle unsere Kinder verlieren, und du willst deine Tochter behalten:“ Ja, sie drohten sogar den Palast zu stürmen und die Tochter mit Gewalt zu entführen. Als der König merkte, dass das Volk willens war, diese Drohung wahr zu machen, bat er um eine Frist von acht Tagen, damit er sich von seiner Tochter verabschieden könne. Dieser Wunsch wurde ihm gewährt.
Am Morgen des achten Tages versammelten sich die Bürger vor dem Palast und verlangten die Herausgabe der Königstochter. Weinend nahm die Prinzessin von ihren Eltern Abschied und ging, königlich gekleidet, allein zum See. Dort setzte sie sich weinend und klagend auf einen Stein am Ufer und wartete auf das Kommen des Drachens. Der heilige Georg, der zufällig vorbeitritt, hörte ihr Wehklagen, stieg vom Pferd, ging zu ihr und fragte sie nach der Ursache ihres Kummers. Sie antwortete: „Edler Ritter, reitet schnell weg von diesem verfluchten Ort, oder Ihr werdet mit mir sterben, denn bald wird der Drache kommen und mich verschlingen wird.“ Georg aber sprach: „Habt Vertrauen zu mir, ich will Euch helfen in Namen Gottes.“
Während sie noch miteinander sprachen, kroch der Drache mit lautem Zischen aus dem Wasser. Georg sprang auf sein Pferd, machte das Zeichen des Kreuzes und ritt furchtlos auf das Untier zu. Mit seiner Lanze verwundete er es so, dass es zu Boden stürzte. Zur Königstochter sagte er: „Nehmt Euren Gürtel und legt ihn dem Tier um den Hals. Es wird Euch folgen wie ein zahmes Hündchen.“ Die Bewohner der Stadt schrieen entsetzt auf und wollten fliehen, als sie die Jungfrau mit dem Wurm sahen. Aber Georg rief sie zu sich und sprach: „Bleibt hier, Jesus Christus hat mich zu euch gesandt, damit ich euch vom Drachen erlöse. Darum glaubt an Gott und empfangt die Taufe, dann werde ich das Ungeheuer töten.“ Da ließen sich der König, seine Tochter und das ganze Volk taufen. Um den Kadaver des von Georg getöteten Drachen aus der Stadt zu ziehen, mussten vier Paar Ochsen vorgespannt werden. Der König überhäufte Georg mit Gold und Silber. Aber dieser ließ alles, was man ihm schenkte, an die Armen verteilen. Der Heilige blieb noch einige Zeit, predigend, taufend, und Wohltaten austeilend, in der Stadt. Schließlich wollte Georg, trotz der Bitten der Bevölkerung, weiter reiten. Er umarmte den König, gab ihm noch viele gute Ratschläge, und zog weiter, um den Armen und Bedrängten zu helfen, und das Christentum zu verbreiten.
Georg wird meistens zu Pferd, mit rotem Kreuz auf weißer Fahne, Schild und Lanze, den Drachen tötend dargestellt. Als einer der 14 Nothelfer wird er gegen Beschimpfungen, bei einem schweren Fall, in geistigen Kämpfen, in Kriegsgefahr und Kriegsglück angerufen. Er ist der Patron zahlreicher Ritterorden, Länder und Städte, der Pfadfinder und der Bauern, der Pferde und des Viehs. Auch die Artisten, Böttcher, Büchsenmacher, Reiter, Sattler, Soldaten und Waffenschmiede verehren Georg als ihren Schutzpatron. Die Bauern verbinden mit dem Fest des Heiligen Georgs ein reiches Brauchtum: Georgiritt und Pferdesegnung.